A kiállítás létrejöttét műtárgykölcsönzéssel támogatta:
Rendezte és a látványtervet készítette:
A tárlat szervezői:
Munkácsy Mihály műveiből sem életében, sem 1900-ban bekövetkezett halála óta nem rendeztek kiállítást Győrben. Mindezzel együtt Munkácsy jól ismert ezen a vidéken is. Mi lehet 2008-2009-ben egy átfogó, az életművet minél teljesebben bemutatni kívánó kiállítás megrendezésének célja? A célja és a feladata is az, hogy a figyelmet a mesterre irányítsa, de egyben alkalmas arra is, hogy a még életében kialakult kultuszt ápolja, így mint témaválasztás, Végvári Lajos 1958-as gondolatának érvényességét igazolhatja a jelenidejűség hangsúlyozásával, miszerint: "Munkácsy a legegyetemesebb magyar művész; oeuvre-jében a hazai művészeti gyakorlat a korszerű nyugat-európai művészettel a legszélesebb felületen érintkezett, s gyakran ez a két, egymásnak ellentmondó mozzanat megkapó szépségű szintézist is létrehoz".
Miért érdekes ma is Munkácsy? Azok az információk, amelyeket a művekről olvashatunk le, talán a más területeken szerzett tudás pillanatnyi mozgósítása nélkül is képesek igen határozott, éles körvonallal megrajzolni annak a kornak hiteles képét. Hiteleset: tehát nem időhöz, helyhez, pillanatnyi politikai áramlathoz, divathoz köthetőt. Esetében is említhetjük azt a sokszor és túl sok területen használt, ezáltal elkoptatott közhelyet, miszerint mikro- és makrovilágunk rejtélyét kutatta, és való igaz, az általa konstruált megoldókulcsokat (a pályáját jellemző tartalmi sokféleségre gondoljunk) igen eredményesen alkalmazta, hogy megismerjen és megismertessen emberit és istenit, egy kicsit más, némiképp sajátos aspektusból. A legnagyobb könnyedséggel él a festészeti műfajok közti átjárhatóság lehetőségével a szociális és társadalmi érzékenységgel átitatott kritikai realizmustól indulva a vallásos élményt (is) jelentő, pátosszal, sok-sok érzelemmel, de a tárgy iránti feltétlen tisztelettel festett táblák világáig jutva. Figuráit közérthetően beszélteti, ismeri és kihasználja a mozdulatban és a mimikában rejlő lehetőségek tárházát. Nyelvezetét a tárgyalandó kérdés jellegéhez igazítja, a pszichológiai mélységektől ábrázolásmódja az elsősorban a szemet kényeztető "szép" bemutatásának tartományáig ível, s alkotói szándéka szerint és okán pályája lezárultáig folyamatos mozgásban van e két végpont között.
Gyarmati Gabriella